A hipotermiás kezelés rövid története

A közelmúltban bebizonyosodott, hogy a hipotermiás kezelés az egyetlen eljárás, ami csökkenti az oxigénhiány okozta agykárosodás mértékét, és javítja a csecsemő esélyeit a túlélésre és a normális életre.

Az évszázadok során rengeteg orvos próbálta szülés után újraéleszteni a csecsemőket oly módon, hogy megváltoztatták a babák testhőmérsékletét.

A hipotermiás kutatások 1950-ben kezdődtek meg az  újszülöttkori terápiában  (Bjorn Westin),  szerepet kapott az idegsejtek védelme, de nem voltak hosszú távú követéses vizsgálatok.

Majd 1861-ben William John Litlle volt aki elsőként leírta a Cerebrális Parézis, (Little-kór) definícióját, és megfogalmazta, hogy az agykárosodás oka a szülés alatti oxigénhiány, abnormális vajúdás. Saját gyermekkori fogyatékossága miatt kezdte el kutatni ezt a területet, ő volt az első aki leírta az agyi károsodást, és tünetegyüttest. (A Little-kór ma már nem egyenlő az oxigénhiányos állapottal.)

Az 1960-as években azt gondolták, hogy kerülni kell az újszülöttek hűtését, mert nem volt megfelelő gépi lélegeztetés és egy fontos és befolyásos vizsgálat kimutatta, hogy a kissúlyú és koraszülött újszülötteknek jót tesz a melegítés.  A tapasztalatok és megfigyelések azt mutatták, hogy a babákat nem szabad hidegben tartani.

A következő két évtizedben elszórtan, de voltak újszülöttkori hipotermiás kutatások Európában és az USA-ban, de ezek a vizsgálatok gyakran eredménytelenek voltak.  Egyre inkább kezdtek érdeklődni a hűtés védő hatása iránt, a vasfüggönyön túl Szovjetúnióban voltak követéses vizsgálatok az újszülöttkori oxigénhiány e fajta kezelésében, egy orosz újszülöttgyógyászokból álló csoport le is írta ezeket, de nyugaton nem sok érdeklődést mutattak e tanulmányok iránt.

Később megfigyelték a hideg idegsejteket védő hatását Norvégiában, olyan osztályokon, ahol azokat a gyerekeket kezelték, akik baleset miatt jeges vízbe estek, hosszú ideig ott tartózkodtak,  és mégis az agyi funkcióik rendben voltak.

Az első kísérleti jellegű hipotermiás kezeléseket 1989-ben állatokon végezték. Arra jutottak, hogy egyfajta idegsejtet védő hatása van a hűtésnek. Oslóból, Aucklandból, Londonból, egy érdekszövetség alakult ki a kutatók közöztt a témában, és célul tűzte ki, hogy megfejtsék ezt a védő funkciót, hogyan működik a hűtés, és miért csökkenti az oxigénhiányos károsodást az agyban.

A korai vizsgálatok során volt aki csak a fej, volt aki a teljes test hűtésével próbálkozott.

coolcap

Az első fontos állomás: CoolCap tanulmány, ahol rögzítették, hogy a hűtés 72 óráig tartson és születést követő első 6 órában kell elkezdeni. Sok kérdés volt még a test egészének hűtésével kapcsolatban, illetve, hogy milyen hőmérsékletre hűtsék le.

1999-ben New Yorkban használták először egy csecsemőnél e terápiát, szintén kedvező hatásokat mutatott, ami először publikáltak teljes terjedelmében, majd ezt követte egy másik nagy tanulmány amit az NICHD (National Institute for Child Health and Human Development 2000-2003-ig) publikált és 2006-ban jóváhagyta a terápiás hűtést klinikai felhasználásra.

Később a TOBY elnevezésű kísérlet indult Azzopardi vezetésével (TOtal BodY hypothermia rövídítésből = teljes test hűtése), ami egyértelműen kimutatta, hogy a hűtés növeli a csecsemők esélyeit a túlélésre, és csökkenti a neurológiai károsodásokat.

A terápiás hipotermia rendkívül kedvező hatásokat mutatott, ezekbe az utánkövetéses vizsgálatokba Magyarország is bekapcsolódott.

teljes test hutes

hypothermia

Az intenzív osztályon elkezdett terápiás hűtés még ma is sok lehetőséget vet fel, számos új terápiákkal kombinálva segíthet majd a jövő nemzedékén.

 

V.N.Réka

Források:

http://www.aan.com/elibrary/neurologytoday/?event=home.showArticle&id=ovid.com:/bib/ovftdb/00132985-201207190-00002

http://en.wikipedia.org/wiki/Hypothermia_therapy_for_neonatal_encephalopathy

http://cerebralpalsy.org/about-cerebral-palsy/history-and-origin-of-cerebral-palsy/

http://www.stuff.co.nz/auckland/local-news/eastern-courier/2703837/Blankets-change-lives

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: