Mérföldkövek

20190326_203511.jpg1 nap és 10 éves, mi a szülei úgy érezzük, most végre kicsit fellélegezhetünk. Nagyon sokáig nem írtam. Talán nem volt helyes, de nem is mentegetőzöm. Volt feladatunk. Egyik iskolából pattantunk a másikba, kétszer is, egyik problémát igyekeztünk megoldani, a másik után. Fejlesztettünk sokat, sokféleképpen. Mindig azt gondoltam egyszer csak vége lesz. Most rájöttem, hogy sose. Mindig oxigénhiánnyal született gyermek anyukája maradok, legbelül. Kívülről egy szárnyait nyitogató kiskamaszé, akivel az elmúlt évek érzelmi hullámvasútját éltük át, mindig jött szembe újabb és újabb feladat, kihívás. Elfáradtunk. Ahogy ezt leírom rájövök, sehol se vagyok más nehezebb sorsú szülőkhöz, gyerekekhez képest. Hiszen sokkal rosszabb is lehetne. Hihetetlen szerencsénk volt, hiszen Luca mondjuk ki, halva született. Többször kezdte újra az életét. Nekem ez minden évben egy kihívás, ahogyan közeleg a születésnapja. Ilyenkor mindig hamarabb könnybe lábad a szemem, elsírom magam olyan dolgokon is, amit egyébként nem szoktam. Bevillannak az emlékek, melyek most még nehezebbek, hiszen mekkora utat jártunk be. Kerek évforduló, amit akkor az inkubátor mellett állva csak remélni mertem.

Túl vagyunk 2 év pszichológiai terápián, ami a legjobb dolog ami csak történhetett velünk. Akkor nem így gondoltam. Úgy éreztem valamit nagyon elrontottam. Pedig Ő egyszerűen csak másképp él meg helyzeteket, sokkal érzékenyebben reagál a világ dolgaira, mint esetleg az átlag. Sokáig minden a kezdésre fogtam, azért ilyen mert a születése, az agyi területek sérülése, az akkori oxigénhiánya…és lehet hogy így van. Kíváncsi lennék, hogy a többi hűtött baba szüleinek milyen élményei, megérzései, tapasztalatai vannak.

Néha be kell látni, hogy mi kevesek vagyunk, hogy kell egy “jófajta” szakember, aki megemeli, megtartja, segíti megerősödni, önbizalmat növeszteni, fejlődni. Végtelenül hálás vagyok, hogy nekünk kijutott minden területről. Pszichológus (Valéria néni 🙂 ), gyógypedagógus, hippoterapeuta (Péter 🙂 ), diszkalkuliában jártas szakember. A szomorú ebben, hogy ezt minden szülőnek magának kell kijárni, míg megtalálja azt a helyet és személyt, aki nekik való, akiben a gyermeke bízik, és aki ráhangolódik. Sok negatív tapasztalaton vagyunk túl, voltak helyek és személyek, ahol sokat sérültünk. Mi szülők is, testvérek is. Rengeteg energiát vett el az élet többi területéről. A károkat meg fel kell számolni, gyógyulni kell. A traumáinkat fel kell dolgozni, és ez egy bonyolult folyamat, főleg ha vannak más múltbeli előzmények is. Dolgoznunk kell magunkkal, hogy egy jól harmonizáló, jól működő, támogató, szerethető család legyünk. Ez kőkemény munka. Bármennyire nem érzékelhető a külső szemlélőnek, ismerősöknek, rokonoknak, ezt nekünk kell megvívni, megküzdeni. Ha kell szakember bevonásával. Ne szégyelljen senki segítséget kérni.

10. életév nálunk, hol tartunk most:

  • Diszkalkulia, rövidtávú memóriazavar, kis figyelemzavar, nehezen olvas (illetve hullámzó, hol jobban, hol rosszabbul)
  • Gyönyörűen fest, fon, kézműveskedik, elkezdett zongorázni, aminek külön örülök, mert összehangolja a két agyféltekét. Táncolni jár.
  • Továbbra is imádja az állatokat, érti a nyelvüket, agilitizik a kutyájával.
  • Segítőkész, szereti a társasjátékokat, szeret mesélni, meséket kitalálni, együttérző.
  • Fut anyával, úszik, sportol.
  • Talpraesett, boldog kislány, aki erős akarattal van megáldva. A jó ég tudja nem ez tartotta-e itt akkor. Remélem.

Nem volt könnyű, de elfogadtam, hogy Ő ilyen, és nem akarom ügyesebbé, okosabbá tenni. Kitűnő tanuló gyereket sem szeretnék. Állja meg a helyét és bízzon a szüleiben, családjában. Legyen boldog, elégedett az életével.

received_400592604065363.jpeg

Evvel a poszttal újra szeretném felhívni a figyelmet az oxigénhiánnyal született gyermeket nevelő családokra, bárhol is tartanak most, akár a fejlődésben, akár a saját útjukon, küzdelmeiken. Ti is már tudjátok, sok mindent tanulhatunk a gyermekeinktől.  A toleranciát, egymás elfogadását, és a küzdeni akarást. Hiszen Ők a hősök. Mi hozzájuk képest sehol sem vagyunk.

V.N.Réka

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: