Megnyugvás, elfogadás, avagy mindkettő

Sokáig gondolkodtam, mi legyen a bejegyzés címe, hiszen arról készülök írni, hogy mikor lélegezhetünk fel végre, mikor vagyunk a küzdelmeken túl. Hát most elsőre azt írnám soha.

Lehet ez így túl sarkos és mindenkinek, aki ebben a cipőben jár más és más véleménye van, és persze attól is függ ki, milyen mértékben érintett, milyen a gyermek visszamaradása, sérültségének mértéke. Ennek is szakaszai vannak, minden fordulópont, minden mozgásfejlődési fázis előtt megy az aggódás, csak csinálja, csak túl legyen rajta, és miután megtette, jön a fellélegzés, és újra az aggódás, izgalom. Így megy ez, míg abba nem hagyhatunk valamilyen kezelést, és személy szerint nálunk a 18 hónapos vizsgálatkor volt egy nagyobb fellélegzés. (tovább…)

Reklámok

2013 blog adatok

The WordPress.com stats helper monkeys prepared a 2013 annual report for this blog.

Here’s an excerpt:

A New York City subway train holds 1,200 people. This blog was viewed about 4,500 times in 2013. If it were a NYC subway train, it would take about 4 trips to carry that many people.

Click here to see the complete report.